A vese megbetegedése a kutyák és macskák egyik civilizációs betegsége. Lépten-nyomon találkozunk vesebeteg kedvencekkel. Ennek hátterében többféle betegség is állhat. Okozhatja mérgezés, vesét is károsító kórokozó, vagy örökletes betegség is.
A vese feladata a szervezetben
A vese feladata a víz és az ásványi sók szervezeten belüli megfelelő egyensúlyának fenntartása mellett, a nitrogén tartalmú bomlástermékek eltávolítása a szervezetből. A kutyák és macskák, ragadozók lévén, nagy mennyiségben fogyasztanak fehérjében, ezáltal nitrogénben is gazdag táplálékokat. A ragadozók veséje tehát nagyobb nitrogén-terhelésnek van kitéve, mint a főként cellulózt és keményítőt tartalmazó növényi táplálékot fogyasztó patás házi állatainké.
De a kutya és a macska húsevő…
Sokan gondolják, hogy a vadon élő ragadozók csak húst esznek, azonban ez nem teljesen igaz. A kutyafélék többnyire patás növényevőket, míg a vadmacskák rágcsálókat (egereket, pockokat) és kisebb madarakat fogyasztanak. A táplálkozásuk közben pedig nem csupán a prédaállat húsát, de annak bélcsatornáját is elfogyasztják. Ezzel jelentős mennyiségű növényi táplálékot is magukhoz vesznek. Ráadásul a kutyafélék nem is olyan válogatósak, mint a macskák. Prédaállat hiányában növényi táplálékkal is beérik.
A vesebetegség tünetei
A vesebetegségek általában észrevétlenül alakulnak ki és már jelentős mértékű, 70-80%-os, a vesék károsodása, amikor az első tünetek megjelennek. Étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, megnövekedett mennyiségű, híg vizelet – bizonytalan tünetek, amelyek inkább csak a gazdi kikérdezése után valószínűsítik a vesebetegséget. A beteg tüzetesebb vizsgálatával már előkerülhetnek jellemzőbb tünetek is, mint a vérszegénység, bűzös lehelet, barnás lepedék a nyelvháton. De a vesebetegségek diagnosztikájában manapság már a vér laboratóriumi vizsgálata, a kreatinin meghatározása a perdöntő.
Mit egyen a vesebeteg állat?
A vesebeteg kedvenc táplálása legegyszerűbben az ilyen célra gyártott gyógytápok segítségével valósítható meg. A vesetápok biológiailag értékes fehérjét tartalmaznak, foszfortartalmuk csökkentett, gazdagok omega-3 zsírsavakban. Sok gyártó készít ilyen tápokat, így a gazdi viszonylag széles választékból válogathat kedvence számára.
A vesebeteg kutya vagy macska táplálékának összeállítása csak abban az esetben lesz a gazdi feladata, ha a kereskedelemben hozzáférhető tápokkal nem sikerül a megfelelő eredményt elérni, vagy ha a beteg kedvenc egyáltalán nem hajlandó a kínált tápot elfogyasztani. Amire egyébként gyakran van példa, hiszen a vesebetegség sok esetben a gyomor-bélcsatorna károsodásával, hányingerrel, hányással, az étvágy elvesztésével jár. Miből válogathatunk tehát, ha a vesebeteg kedvenc étrendjét kell összeállítanunk?
Húsok, húsipari termékek
A hús nagy biológiai értékű fehérjét tartalmaz. Különösen igaz ez a sovány színhúsra, amely kötőszöveti elemektől (inaktól és izompólyától) mentes. A húsok közül is kedvezőbb a világosabb húsok biológiai hasznosulása, mert kevesebb bennük az izomfesték (mioglobin) fehérjéje, amelynek aminosav-összetétele kedvezőtlenebb, mint az izomfehérjéké.
Kifejezetten nem ajánlottak a belsőségek (máj, vese, szív), amelyek több kötőszöveti elemet tartalmaznak, így aminosav-összetételük kedvezőtlenebb. Emellett magasabb a foszfortartalmuk, mint a húsoké. Ezért ezek fogyasztása a vesebeteg kutyák és macskák számára nem ajánlott.
Tejtermékek
A tejfehérje szintén a nagy biológiai értékű fehérjék közé tartozik. A tejzsír pedig jó energiahordozó, így hozzájárul a vesebeteg kedvencek negatív energiamérlegének helyreállításához. A tejtermékek közül elsősorban a nem fűszeres, alacsonyabb sótartalmú termékek használhatóak. A fézsíros túró, a friss sajtok vagy a joghurt is jól beilleszthető a vesebeteg diétába.
Tojás
A tojásfehérjének szintén fontos szerepe lehet a vesediétában. Nyersen vagy főve is használható, azonban a sárgáját mindig el kell távolítani, mert nagy mennyiségben tartalmaz koleszterint és foszfort, amelyek egyike sem kedvező hatású a vesére.
Lisztek, gabonaipari termékek
A gabonák általában viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak foszfort, ám az az állati szervezet számára nehezen hozzáférhető, így ezek is beilleszthetők a vesediétába. A gabonafélék közül azokat érdemes preferálni, amelyek akár rosthordozóként is szerepelhetnek. Így a teljes kiőrlésű termékek, a barnarizs vagy a zabpehely egyaránt jó szolgálatot tehet, mint energiaforrás.
Zsírok
Az állati zsiradékok elsősorban akkor használhatóak a vesebeteg társállat diétájában, ha a laboratóriumi vizsgálat nem tárt fel a zsíranyagcsere zavarára utaló tüneteket. Erről az állatorvossal szükséges konzultálni a zsírok diétába illesztését megelőzően. A zsírok energiatartalma az összes táplálóanyag közül a legnagyobb, így ezeknek abban lehet nagy szerepe, hogy biztosítsák a beteg megfelelő energiamérlegét, fölösleges fehérje bevitele nélkül.
A vesebetegség diétájában kiemelt szerepe van az esszenciális zsírsavaknak, ezen belül is az omega-3 zsírsavaknak. Ilyen zsírsavakban gazdag a lenolaj, egyes halolajak, a repceolaj és a kenderolaj. Ha a vesebeteg kedvenc diétájának zsírkiegészítését tervezzük, elsősorban ezeket érdemes használni.
Rostok
Ha a kedvencünk diétájában a rostok arányát 3-7% közé állítjuk be, ezzel még nem rontjuk annyira az energiahordozó táplálóanyagok hasznosulását, ugyanakkor jelentősen javítjuk a hátulsó béltraktus baktérium-flórájának az összetételét. Ez a rostmennyiség már képes olyan bélflórát kialakítani, amely a nitrogén-szükségletét a bél nyálkahártyájára kiválasztott ammónia felhasználásával fedezve részben tehermentesíti a vesét a méregtelenítés feladatai alól.
A rostok a növényi sejtfal alkotói. Nagy mennyiségben találunk a különböző zöldségfélékben, a korpákban, vagy pl. az útifű maghéjban. Ez utóbbi esetében arra kell figyelni, hogy etetése előtt be kell áztatni, mert nagyon nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így ha ez a vízmegkötés a kutya vagy macska gyomrában történik, vízelvonást, illetve a béltartalom extrém duzzadását, fájdalmat, bélsárrekedést okozhat. Ha azonban beáztatást követően etetjük, hozzájárulhatunk nem csupán a vastagbél méregtelenítő funkciójának erősítéséhez, de az egészségesebb bélműködéshez is.
Honnan tudjuk, hogy a diéta működik?
A vesebeteg állatok vesefunkcióját időnként ellenőrizni kell a vér biokémiai laboratóriumi vizsgálatával. Az ellenőrzés gyakorisága a diagnosztizált probléma súlyosságától függ. A kezelő állatorvos tesz javaslatot, hogy milyen időközönként célszerű ellenőrizni az állat állapotát.
